Szerző: Halász Arnold | márc 5, 2025 | Táplálkozás
Az öregedéssel a kollagén pótlás egyre fontosabb feladat. Már régóta érik bennem, hogy saját márkás táplálékkiegészítő boltot indítsak, mivel napjaink elérhető élelmiszerei nem feltétlenül biztosítanak minden szükséges elemet. Visszatart egyelőre az iparág sokszor etikátlan működése: azaz nem feltétlenül az van a csomagolásban, ami rá van írva, és egyes prémiumnak álcázott termékekhez olyan szöveg van írva a hatásokról, amiket a tudományos világnak még nem sikerült igazolni. Egyszóval nehéz terep, aki itt becsületesen boldogul, bírja az elismerésem.
Ha belevágnék, az egyik alapterméknek a kollagént nevezném meg, a fehérje, kreation, omega olajok és vitaminok mellett. A kollagénnel nem lehet mellényúlni, nehéz túladagolni és mindenkinek szüksége van rá. Más kérdés, hogy por formájában hatékony-e a bevitele, és legfőképpen élvezetes-e? Három olyan természetes forrás is van, amiért nem vagyok már kollagén vásárló. A kedvencem a hagyományos gumicukor. Kerékpárversenyzők legendás tápláléka edzés közben, sok cukor, azaz sok energia, és sok kollagén alkotja, nehezebb is örömtelibb frissítést találni. Edzésen kívül ugyanakkor nem az igazi, mert a cukor könnyen hájjá alakul, és a fogaknak sem tesz jót.
A másik forrás a tojás, nem ragozom túl, minden formában tökéletes, és mivel a táplálék eredetű koleszterin csak pár %-ban befolyásolja a vér koleszterin szintjét (azaz nagyrészt genetika), akinek nincs gondja a vérképével, nyugodtan fogyaszthatja.
Harmadik az újra és újra felfedezett kedvencem, a csont(os) leves és rokona, a kocsonya. Aki nem ismeri a titkait, annak bonyolultnak tűnhet, de kevés egyszerűbb étel létezik, ha van szeparált légterű konyhád. Korábban ugyanis a levessel az volt a bajom, hogy a párolgás miatt indokolatlanul növeli a páratartalmot és járul hozzá a penészedéshez, de szeparált konyhánál nincs ilyen gond. Becsukom az ajtót, kinyitom az ablakot, és voila, problem solved. Bár mindenkinek meg van a maga receptje, az alapok rém egyszerűek: csontos húst, szárnyat, zsírtalan farhátat, izületeket, csontokat, szalagokat egy nagy fazék vízben, legkisebb lángon órákig áztatjuk, főzzük.
Sok óra elteltével, amikor a hús már foszlósan puha, beletesszük a zöldségeket – ahogy a csontot, ezt is meg lehet egyben venni – majd még tovább főzzük forrás nélkül. A hőmérsékletet a fizikai szabályoknak megfelelően a lánggal és fedővel, azaz bevitt energia és párolgás energiavesztésének arányával állítjuk be. 6-12-24 óra múlva pedig kész a kollagénsűrítmény.
Jó étvágyat!
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | febr 26, 2025 | Edzés
Gyors futás az edzésen…
A futók tanulási görbéje sem tér el a megszokottól: kezdetben, az első pár 10 órában, bármit csinálunk, ha azt rendszeresen tesszük, a fejlődés elkerülhetetlen. Akármilyen edzetlenül, ha elkezdesz kocogni akár 100 métereket is, ha azt heti 2-3x kitartóan elvégzed, akkor gyorsulni fogsz. Jön az első lefutott kilométer, az első 5 kilométer, majd 10. A kezdeti 7-8 perces km-ből lesz stabil 7, 6, és talán 5 perces is. Kimész heti 3x, lefutod a 10 km-t egyre gyorsabban, 80, 70, 60 perc alatt, majd kicsivel alatta is, és jön a plató. Nincs fejlődés. Nem érthető ez így.
A pulzusod mindig 150-160-170, beleadsz apait-anyait, ugyanazt csinálod csak egyre gyorsabban. Egy idő után még az is lehet, hogy elkezdesz lassulni. Elérted ennek a módszernek a határait.
Sokan ilyenkor hagyják abba, nem nekem való. Mások elkezdenek tanácsot kérni, utánaolvasni, és szembesülnek azzal, hogy az egyik helyen ezt mondják, a másik helyen azt. Mégis mit kéne tennem, hogy gyorsuljak? A válasz: gyorsabban és lassabban futni.
Elég kaotikusnak hangzik, de van benne ráció. A VO2Max, azaz oxigénfelvételi kapacitást kell fejleszteni, és erre a se nem túl gyors, se nem túl lassú futás a legkevésbé alkalmas. Amire szükséged van, az a szemléletváltás – és most nagyon leegyszerűsítem – és hogy változtass a tempón: sokkal többet kell lassabban futnod, és néha sokkal gyorsabban. Az elnevezések iskolánként változnak, ventilációs küszöbtől betűkkel vagy számokkal jelzett zónákig, leegyszerűsítve: meg kell találnod azt a maximális tempót, ahol a pulzusod nem, vagy alig emelkedik.
Ez nyilvánvalóan lassabb, mint a versenytempóm, így a gyors futáshoz gyorsan is kell futni, ez a maradék 20%. Itt a távtól, felkészültségtől függ a különböző intenzitások elosztása, ez az, ahol egy edző sokat tud segíteni. Ha egyedül készülnél, akkor hosszabb távok esetén ide fér el a versenytempó és afelett kicsivel, rövidebb távok esetén pedig több szubmaximális és maximális futás. A lényeg, hogy ez a tempós rész viszont általában gyorsabb, mint a korábbi egyenletes tempód.
Ha már odáig eljutsz, hogy a teljesen egyenletes futások helyett 80%-ban olyan tempóban futsz, ahol a pulzusod nagyon lassan emelkedik, és 20%-ban gyorsabban, már lesz egy kis fejlődés, és elgondolkodhatsz azon, hogy érdemes egy futócsoporthoz csatlakozni, vagy edzőt fogadni.
És egy szuper gyilkos edzésötlet, amiből elég havi egy-két alkalom is
bemelegítés után
5km a 10km-es max tempódban
10p séta/kocogás
2,5km az 5km-es max tempódban
5p séta/kocogás
800m az egy mérföldes max tempódban
levezetés
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | febr 18, 2025 | Lélek
Amikor a világ összeesküszik ellenünk, ködös, nyákos reggelen nem indul az autó, a főnököd ugráltat egész nap, a gyerek este mindenen hisztizik, és még a vacsora is leég, kivéve, amit a macska korábban ellopott a pultról, akkor a paplan alatt az idegtől forgolódva hajlamosak lehetünk elfelejteni, hogy mindez rajtunk múlik.
Rajtunk múlik, hogy miként éljük meg, hogyan reagálunk, és hogyan azonosítjuk az érzelmeinket. A külvilág csak inger, amit mi valamilyen formában értelmezünk, és ennek megfelelően reagálunk rá. Valójában, minden a fejünkben zajlik minden, mi cimkézzük az ingereket és reagálunk annak megfelelően. Az elmúlt években ebből a külső ingerekre reagáló érzelemvilágból próbálok egyre mélyebbre ásva kitörni, és megérteni, mik azok a dolgok, amik feszültté tesznek, és mi az, ami valójában történik és miért reagálok úgy, ahogy.
Elsőre talán nem egyértelmű, mi köze van ennek az életmód optimalizáláshoz, de valójában csak ennek van köze hozzá. Legtöbben tisztában vagyunk az alapokkal, de legalábbis tudjuk, hogyan lehetne jobban élni. Az életmódváltás akadálya legritkább esetben a tudás hiánya. Annyit mindenki tud, hogy cigit, alkoholt le kellene tenni, többet kellene mozogni, kevesebb szemetet enni, jobban aludni. Aki kicsit jobban érdeklődik a téma iránt, mint a blog olvasói is, ismerünk számtalan apró trükköt, szokást, elméletet, amivel jobb, egészségesebb lehet az életünk.
Hogy mégsem optimális az életvitelünk, annak az oka tehát nem az, hogy nem tudjuk, mit kellene tenni, sokkal inkább az, hogyan tudnánk elkezdeni. Nem technikailag, hiszen elmenni futni az nem egy bonyolult dolog. Rávenni magunkat, hogy elkezdjük, és folytassuk, az egészen más feladat. Egyáltalán eljutni oda, hogy változni akarunk, és miben, és milyen lépés a következő. Legyen egy célja, értsük meg magunkat és a motivációinkat. Ismerjük meg a gátjainkat, mi az, ami visszatart, mi az a félelem, akadály, hit?
Bonyolultabb ez mégis, mint kimenni az ajtón futócipőben, és egyszerre egyszerűbb is. Egyszerű, mert ha tudjuk mi jó nekünk, és kiválasztunk egy dolgot, mindenféle gondolkodás nélkül, maradva a futásnál, akkor felvesszük a cipőt, kimegyünk és tesszük a lábunkat, egyiket a másik után. Ennyi. Nem kell túlgondolni, egyszerre csak egy lépést megtenni. Bonyolult, mert ahhoz, hogy ez ne egy fájdalmas, kellemetlen, soha meg nem ismételt élmény legyen, meg kell ismernünk magunkat. Tudjuk azonosítani, mi az ami nyomaszt minket? A túlsúly? Le kellene dobni pár kilót? És vajon miért, mi fog változni? Vonzóbbnak fogod érezni magad? Azaz most nem?
Máris az önbizalom kérdésénél járunk, és még el sem kezdtük. Sokaknak a fogyásra az a felületes ösztönző, hogy beleférjenek egy régebbi ruhába. De mélyebbre ásva, benne van a hiúság, az elismerés iránti vágy, az elégedetlenség önmagammal.
Ez a felismerés, és minden hozzá kapcsolódó érzelem, hit (hogy ilyen alkat vagyok-e, képes vagyok-e szenvedni a célokért, a jövőmért, szeretem, tisztelem a jövőbeli énemet, hogy feláldozzak a mából), akarat segít a célt definiálni és elérni azt. Maga a folyamat, hogy mennyit és mit eszek, apróság, technikai kérdés, és a legkisebb fogaskerék a gépezetben. Megérteni a célomat, megérteni az akadályokat, hogy az evés mit jelent, miért nyúlok a hűtőbe, ha kapok egy emailt vagy összezördülök a családdal, hogyan tudom a feszültséget másképp levezetni, egyáltalán megérteni, hogy ez feszültséglevezetés pótlék, ez a fő feladat.
Az önmegfigyelés, önismeret egy egész életre szóló feladat, és az életmód optimalizálás legfontosabb eszköze. Optimalizálni azt lehet, amit ismerünk, és ahol tudjuk mi a cél, vagy legalábbis van róla halvány elképzelésünk.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | febr 11, 2025 | Edzés
A légzéstechnikával foglalkozók számára nem lesz újdonság amit mondok, de sok sportoló még mindig nincs tisztában a légzés alapelvével.
A légzés nem más, mint a gázok cseréje. Belégzéskor a légzőizmok megnövelik a mellkastérfogatát, amit passzívan követ a tüdő térfogata is. Lecsökken a nyomás, ezért kívülről beáramlik a levegő. A tüdőben található apró hörgőcskék vékony falán keresztül, az eltérő koncentráció miatt az oxigén a vérbe jut, a szén-dioxid a tüdőbe, amit – normál esetben – a légzőizmok elernyedésével passzívan növelve a légnyomást a tüdőben, a szabadba kényszerítünk, majd újra megfeszítve a belégzésért felelős izmokat, oxigénben dúsabb levegőt szívunk be.
A vérbe kerülő oxigént a vörösvértestek szállítják a sejtekhez, ahol felveszik a szén-dioxidot, és visszaszállítják a tüdőbe. A vérkeringés egy csodálatosan szabályozott dolog, a szív saját ingerközpontja, a központi idegrendszer felügyelete alatt a pumpálás gyakoriságát és erősségét szabályozza, az erek szűkülése vagy elzárása a vegetatív idegrendszer alapján pedig a vérnyomást és a vér áramlásának mértékét változtaja az egyes szövetekben.
Még leegyszerüsítve is bonyolultan hangzik, de az oxigén és szén-dioxid szerepe még ennél is bonyolultabb. A magas szén-dioxid koncentráció javítja az oxigénellátást az adott szövetben, mert a szén-dioxid savasodást okoz, ami az O2 leadását stimulálja. A szén-dioxid koncentráció növekedése a vérkeringésben pedig a megfelelő receptoroknál a belégzést gyorsítja fel.
Az unalmas élettanóra után ennek hétköznapi tanulságai: a endurance jellegű sportolás közben nem az oxigénhiány miatt kell vadul levegő után kapkodni, hanem mert a mozgás energiáját biztosító biokémiai folyamatok eredményeként felszaporodó szén-dioxid szintje túl magas, ez hajtja a légzést. A szövetek oxigénellátottsága ugyanis nem romlik, hiszen ahol sok munka zajlik, magas a szén-dioxid szint, több oxigén parkol le.
Azaz, a felgyorsult légzésnek nem a plusz oxigén az elsődleges funkciója, hanem a szén-dioxid eltávolítása. Ennek nagyon egyszerű példája a sprintfutás: az atléták futás közben alig vesznek levegőt, mégis irtózatos energiát mozgósítanak. Utana azonban hosszasan zihálnak. Az első 30-40 másodperc ugyanis anaerob energiatermelés, extra oxigén nem szükséges, ugyanakkor utána a szén-dioxidot ki kell takarítani és vissza kell állítani a szervezet anaerob energiatárolóit.
Aerob mozgásnál a helyzet kicsit más: itt ugyanis tartósan nő az oxigénszükséglet, de ezt egészen magas intenzitásig, a kardio-vaszkuláris rendszer kiszolgálja. A megnövekedett légzésszám elsődleges oka mindig a szén-dioxid eltávolításának az igénye, nem az oxigén hiánya.
Mi ennek a hétköznapi haszna? Ha „elfogy a levegő” és kapkodni kell utána, mindig arra gondolj, hogy szinte biztos, hogy nem oxigén hiányod van, hanem szén-dioxid többleted. Azaz nem több levegőt kell belélegezned, hanem hosszabban kell kilélegezni. Azaz a légzés mélyebbé és kilégzés lassabbá tétele fog segíteni.
A másik haszna, hogy ne félj az erőlködéstől, nem fogsz megfulladni, pont elég oxigéned van, szinte egészen extrém helyzetekben sem megy a véroxigénszint 95-97 alá. A pánik, amit erőlködéskor, úszás közben érzel az alacsony szén-dioxid toleránciád és nem a fulladás veszélye miatt van.
A harmadik észrevétel, hogy a szén-dioxid tolerancia javítható, ilyen az úszóknál az 5-7 csapásra vett levegő, az orron át légzés futás közben és ezernyi divatos vagy ősi légzéstechnikai gyakorlat, melyek számos ponton avatkoznak bele az autonóm idegrendszer működésébe, optimális esetben rengeteg pozitív, életminőséget javító eszközként. Legyen a cél a stresszcsökkentés, pánikroham elhárítása vagy teljesítmény növelés, a légzés a barátod, ha tudod mit csinálsz.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | febr 5, 2025 | Túrák
Napjaink legnagyobb kihívása, hogy technológia okozta stressz és kényelem egyszerre betegít meg és a látszólag állandó kapcsolódás idegenít el minket másoktól. A megoldás az lehetne, ha találnánk egy olyan elfoglaltságot, ami egyszerre teszi lehetővé, hogy személyesen kapcsolódjunk ismerősökhöz és ismeretlenekhez, visszatérjünk a természethez, és elkezdjünk mozogni, a stressz csökkentés, túlsúly legyőzése és egyéb egészségügyi előnyök miatt.
Szerencsére létezik ilyen csodaszer, még csak fel sem kell fedezni, ez a közösségi túrázás. A tempósabb sétálás beindítja az anyagcsere folyamatokat, extra tápanyagot és oxigént szállít a legeldugottabb sejtünkbe is, miközben aktívan használja fel az elraktározott zsírokat. Pár ezer lépés már óriási egészségügyi előnnyel jár, nagyban csökkenti a krónikus betegségek kialakulásának veszélyét és javítja egyes betegségek tüneteit, mint például az inzulinrezisztencia, hátfájás, rövidlátás – különösen gyerekeknél -, vagy szív és érrendszeri betegségek.
A népbetegségnek számító elhízás, túlsúly legyőzésének is az egyik leghatékonyabb módja a táplálkozás megreformálása mellett, a túrázást szinte bárki el tudja kezdeni, több órán keresztül tud mozogni, és addig sem stresszel vagy fosztja ki a hűtőt, amíg az erdőben van. Bizonyos helyzetekben pedig ennél intenzívebb mozgás nem is lenne javasolt, hiszen több veszéllyel járna, mint amennyi előnyt jelent.
A túrázás legnagyobb hozadéka azonban nem az egészség, hanem a társas kapcsolatok. Akinek sok ismerőse van, könnyen összefuthat valakivel, akinek még nincs, majd lesz. A januári túrákon csupa jó fej ember vett részt, 5 évestől 75 év felettiig minden korosztály képviseltette magát, és sosem kezdődött még ennyire sok pozitív élménnyel az évem.
Nem mellékesen, sok ember már nem is emlékszik rá, milyen érzés a természetben lenni. Milyen az évszakok változása, az erdő illata és csendje. A fák végtelen változatossága, a hűvös és meleg váltakozása, a patak csobogása, a levelek susogása vagy a szél zúgása. Milyen jégen csúszkálni, sárban tapadni, port felverni, sziklában kapaszkodni. Emlékszel még rá? A szerencsés kevesek közé tartozol.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | jan 20, 2025 | Lélek
A gondolat, ami sok vitát kivált, és csoporttagok kilépésével járhat… (Ha nem értesz egyet a cikk részével vagy egészével, kérlek kommentben írj:)
A boldogság mindenkit foglalkoztat, de legjobban azokat, akik úgy érzik, valamiért nem vagy nem eléggé része az életüknek. A boldogság ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben, nem csak úgy megtörténik velünk, hanem választásaink eredménye. Választásaink arról, mit fogadunk be, milyen elvárásaink vannak az életről, és hogy az érzelmeinket hogyan kezeljük.
Próbálok rövid lenni, hoigy követhető legyen. Az érzelmek a gondolkodást megelőzik evolúciós értelemben, ősibb agyterületek felelősek értük, és primitívebb élőlényeknél is megjelennek. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a neocortexben, azaz új agyban létrejövő gondolatok feltétlenül jobbak a helyzet megítélésében. Az érzelmek homályosak. A félelem, feszültség nem feltétlenül azonosítja kristálytisztán a veszélyt, csak jelez valamit, amit a gondolkodással tudunk megfejteni, ha sikerül. Veszélyt érzek, stresszben vagyok, de nincs tigris a közelben (amit egyébként a mai agy nem is érzékel annak, hiszen 99,999%, hogy rácsok mögött senyvedő aranyos cicának azonosítjuk, és nem a dzsungelben nézünk vele farkasszemet). A veszély reakciónk viszont homályos, általános. Ugyanaz a kémiai választ adja a tigrisre, mint arra, hogy félünk a kirúgástól, a partnerünk, szüleink reakciójától, vagy hogy „mit fognak gondolni az emberek”, mit történt vagy fog történni velünk.
Ami a közös ezekben a mai világban, hogy ez legritkábban van a jelen miatt, szinte mindig a múltban vagy a jövőben gyökerezik. Ahogy itt írok, süt rám a nap, jól lakottan ülök a meleg szobában, az élet boldog és gondtalan. Ugyanakkor lehetnék görcsben, hogy senki nem fogja olvasni, nem ért vele egyet, elzárják a gázcsapot az oroszok, vagy valaki beszólt a múltban, hogy igényteleb amit csinálok. A boldogtalanságom forrása ekkor nem a jelen élmény, hanem az agyam játéka.
A jelen érdekes dolog.
Az idő rabságában élünk, miközben az időt fel sem tudjuk fogni. Ősi gyakorlatokhoz nyúlunk, hogy megéljük a jelent, miközben nincs másunk igazán. Ami a múltban történt, az akkor jelen volt, és ami a jövőben fog vagy félünk tőle, az akkor a jelen lesz újra. Az idő egy mesterséges börtön ebből a szempontból, amit elfogadhatunk, vagy figyelmen kívül is hagyhatjuk.
Ez is egy választás. Hogy jelen vagyunk (guruk milliói élnek ebből, hogy megtanítják, ami alapvető kellene, hogy legyen). Egy másik választás a boldogság szempontjából, hogy mit engedünk be az agyunkba. Negatív hírek tömege ömlik a médiából, legtöbbször az életünkre teljes mértékben hatástalan dolgokról. Érzelmileg felzaklató tartalmat fogyasztunk, horrortól a drámákig. A másik véglet sem jobb, a toxikus, irreális pozitivitás megmérgezi a realitás érzékünket.
A boldogság egyik titka ugyanis a realitás helyes felmérése. Hogy az élettel kapcsolatos elvárásaink találkozzanak a valósággal. Ha Ferrarival kelsz-fekszel, de minimálbérért nem csinálsz semmit a melóhelyen, nem leszel boldog, a valóság és álom nem tud találkozni. A toxikus pozitivitás szerint csak akarni kell, és minden a miénk lesz, szerelem, gazdagság, béke. A valóság, hogy az eredményt nem tudjuk befolyásolni, akármennyire is akarjuk, de azt, hogy mit teszünk érte most, azt igen. A felelősség a boldogságért a mi kezünkben van, nem a külvilágon múlik.
Ez a teljes felelősségvállalás a saját jólétünkért.
Csak azt tudjuk befolyásolni, ami mi vagyunk, és az eredményt igazából nem. Az érzelmeink jönnek-mennek, ahogy a gondolatok is. A mi felelősségünk, és feladatunk, ha inger ér minket (beszól a társad), és az érzelmet vált ki belőlünk, akkor ezzel tegyünk valamit.
Kezdő szint: igaz-e amit a másik mondott, amit észleltem a világból, ami hatással volt rám, vagy nem igaz, többet, mást láttam bele?
Haladó szint: Ha igaz, tudok-e valamit kezdeni vele? Van-e befolyásom erre a dologra? Ha aggódom a háború miatt, igaz a hír ami felzaklat, tényleg háború van, akkor tudok-e valamit tenni, hogy ne legyen. Ha nem, akkor nem az én dolgom, nem érdemes aggódni miatta, követni napi szinten, mert nem tudom befolyásolni. Koncentrálni kell arra, amit tudok. Én a háborút nem tudom, de hiszek abban, hogy valamikor, valakinek segíteni fog valamelyik gondolatom, így leírom őket és publikálom. Ebben tudok hatást elérni, a klímaváltozást és háború megoldását azokra bízom, akiknek erre hatásuk van (én maximum szavazni vagy tüntetni tudok valami ellen vagy mellett)
Guru szint: Elfogadás. Az érzelmem forrása igaz és nem tudok ellene mit tenni, csak elfogadni, és vinni tovább az életet. A gyász egy ilyen dolog: semmivel nem tudom feltámasztani az elhunytat, de az sem segít, ha 40 évig gyászolom. El kell fogadnom, hogy már nem része az életemnek, hogy hiánya fájdalmat okoz, de az én döntésem, hogy tovább lépek, és esetleg képviselem az álmait, megosztom a gondolatait akármilyen formában, vagy egyszerűen csak elfogadom, hogy nincs és hiányzik.
A boldogság tehát döntések sorozata.
Mit fogadunk be, mit kezdünk az érzelmeinkkel, az idővel. A gondolat maga egy parazita. A hang a fejedben, a múltról, a jövőről nem te vagy. Ez nem egy pszichotikus helyzet, te több vagy, mint a beszédközpont az agyadban, ami gyártja a szavakat, amelyek élősködnek rajtad. Van amikor ezt el kell némítani, figyelni arra ami van, vagy egyszerűen meditálni és kizárni, csendet teremteni magadnak.
A boldogságod forrása te vagy, a felelősség a tiéd. A boldogságom forrása én vagyok, a felelősség az enyém. A boldogságom része, ha tudok segíteni, akár a bloggal, akár személyesen egy olyan éménnyel, mint a hétvégi túra vagy futás, akár privát edzőként vagy mentális trénerként, hogy te is megélhesd azt a mindennapi csendes boldogságot, ami az elmúlt években az életem része lett újra.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | jan 15, 2025 | Edzés
Az elit katonai egységek, az állóképességi sportolók, életmódváltók hasonló elvek mentén lehetnek sikeresek.
Normális esetben a tengerészgyalogosokat számtalan, egyre nehezebb és összetettebb kihivás elé állítják a több éves képzésük alapján, fizikailag és mentálisan is. Nem különböznek a sportolóktól abban, hogy az éles helyzet előtt fokozatos terheléssel növelik a teljesítményüket, és különböző módon szimulálják a rájuk váró megpróbáltatást, ahol már begyakorolt rutinnal, felkészülten tudnak helyt állni.
Nincs ez másképp az életmódváltásban is. Keveseknek működik egy nagy elhatározással a 180 fokos fordulat, és akinél mégis, általában egy traumából, balesetből, betegségből merítenek erőt, sokszor a meglévő függőségüket állítva az új cél elérésének érdekébe.
Nekünk, hétköznapi halandóknak jobb esetben nincsen ilyen erős fegyverünk, csak az idő és kitartás. Hiba lenne azt gondolni, és valahol tiszteletlenség is, hogy azokat az eredményeket, amikért mások éveket küzdenek, mi hetek, hónapok alatt elérjük majd, legyen az formás izomzat, sportteljesítmény vagy testsúly optimalizálás.
Szerény, cél orientált, apró lépésekkel építkező úton tudunk csak tartós eredményt elérni, legyen szó egy életmódváltásról, vagy az általam annyira kedvelt állóképességi sportokról. Megfelelően előkészítve, néha megtapasztalhatunk nagyobb ugrásokat, de a legtöbb változás szinte észrevétlenül lassú, sokszor nem is a felszínen zajlik, hanem mentálisan, vagy sejt, szerv szinten.
A fejlődéshez tervre van szükség, azt rendszeresen elvégezni, mérni, megfigyelni, módosítani, fokozatosan javítani és ellenőrizni. Két fontos gondolat:
Ahol ma tartasz, az nem a tegnap eredménye, hanem hónapok, évek, évtizedek munkája, bármelyik irányról is legyen szó. A változás sem holnapra fog megtörténni.
Nem várhatod, hogy sportolóként egy adott szinten teljesíts, ha azt a szintet nem gyakoroltad, tapasztaltad meg már sokszor előtte – és ez valahol az életmódváltásra is igaz, az új megcélzott szinteket gyakorolni kell, mielőtt elérjük, legyen az fizikai vagy mentális előrelépés.
Mielőtt belebonyolódnál a nagy tervezésbe és óriási változtatásba, lassíts le, és két dologra koncentrálj: mi a megfogalmazott célod valódi motivációja? Azaz miért akarsz pl fogyni: esztétikai, egészségügyi okokból vagy sportteljesítmény miatt? Ez a valódi megértés közelebb visz a sikeres teljesítéshez. Nekem például a súlyvesztés már nem esztétikai kérdés 48 évesen, ellenben a sportban látható teljesítményjavulást eredményez.
A második megfontolandó dolog, hogy mi az az egy lépés, tevékenység, amit már ma el tudsz kezdeni, és várhatóan a legnagyobb hasznot hozza. Fogyókúra esetén ez lehet a táplálkozási napló elkezdése, egyféle mozgás beiktatása a hétköznapokba, vagy az alvás rendbe rakása. Sok út vezet ugyanahhoz a célhoz, érdemes azzal kezdeni, ahol a legjobb a befektetés/nyereség aránya.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | jan 9, 2025 | Lélek
Képzeld el azt a napot, amikor a járás pár lépés után nehezedre esik, és a futás már csak kósza emlék. És képzeld el, hogy még egy bő vagy akár két évtized hátra van az életedből. Minimum. De van akinek ez az élmény már 30-40 éves korában eljön, hogy nem csak hogy futni, edzeni nem tud, hanem már járni is alig.
Talán még nekik sem túl késő változtatni. Tudod, hogy ha ma megteszed azt a napi párezer lépést, esetleg elmész hetente kétszer sportolni, kocogni, akkor mindez sokkal később következik be, vagy akár sosem. Nem leszel kiszolgáltatva a családtagjaidnak, rosszabb esetben a túlterhelt ellátórendszernek évtizedeken keresztül, mert az önellátásod elvesztetted.
Rajtad múlik. Ma nem csak a máért mozogsz, hanem a jövődért is, amiből csak egy van. Akár a nyugdíjmegtakarítás, ez is a kis, rendszeres, hosszútávú befeketetéseken múlik.Egy cukorral kevesebb a kávéba, egy emelettel több lépcsőzés a lift helyett, vagy ha még mobil vagy, minden egyes edzést, melyet az egészséged megenged elvégzel. Tudom, hideg van kint, a szél is fúj esetleg, nem beszélve arról, hogy kijött a Netflixen az új rész és rengeteg Tiktok videó is vár rád.
A mozgás, sport, egészségfenntartás az öngondoskodás és önszeretet része. Akkor is fontos, ha másokat még fontosabbnak tartasz, és úgy érzed tőlük veszed el az időt. Rövidtávon ez igaz is lehet, de a gyereked, párod később értékelni fogja, ha nem kell évtizedekig ellátnia, mert te nem gondoskodtál magadról.
Ne várj holnapig, ha már ma is tehetsz valamit magadért. Sétálj, fuss, végezd el az edzést, törődj magaddal, szeresd magad, és legfőképpen légy büszke az öngondoskodásra, mert ezt a szeretteidért is teszed!
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | dec 8, 2024 | Edzés
Az állóképességi sport és az életmód optimalizálás nagyon hasonló alapelvek mellett működik, és részben kiegészítik egymást. Az is közös bennük, hogy rengeteg eszköz, ötlet megoldás van a „piacon”, ami gyors vagy óriási eredményt igér, és az azt alátámasztó eredmények a legjobb sportolók vagy fitness influenszerek eredményei.
Beültetnél-e egy kezdő sofőrt egy Formula-1-es autóba, azzal az elvárással, hogy így gyorsítsd fel a vezetői képességek elsajátítását? Valahogy így van ez a sportban, életmódváltásban is. A brit Sky kerékpáros csapat által bevezetett marginális nyereségek gyakorlata nagyon népszerű lett a sportolók, önfejlesztők körében. Ez arról szól, hogy minden apró részletre figyelünk, és megpróbáljuk a versenyen elért eredményességet maximalizálni az alvás, táplálkozás, a sporteszközök, regeneráció javításával. Rengeteg pici lépés, ami végül biztosítja az abszolút előnyt a versenyben.
Vegyük észre a csapdát. A Sky a világ egyik legjobb kerékpáros csapata volt, top versenyzőkkel, akik a hasonló képességű versenyzők között akartak pár perc előnyt szerezni egy három hetes körversenyen. A marginális előny az utolsó lépés, amitől sokan akkor várnak eredményt, amikor a verseny még el sem kezdődött. A probléma nem azzal van, ha igyekszünk optimalizálni az apróságokat is, hanem azzal, hogy ez legtöbbször a maximális nyereséget eredményező tevékenység rovására megy.
Az életmód optimalizálás és állóképességi edzés akkor lesz sikeres, ha az fokozatos, rendszeres és fenntartható.
Elsőként azokra a dolgokra kell koncentrálni, amik a legfontosabbak: legyen rendszeres az edzés, fokozatosan növelve a terhelést, ezt támogassa elegendő regeneráció és minőségi táplálkozás.
Legyünk türelmesek, és ne feledjük, hogy a fejlődés, különösen a fenntartható és reális fejlődés időbe telik. A marginális előnyoknek feltétlenül megvan a helyük, és ki lehet és ki is kell használni őket – de csak akkor, ha készen állsz arra, hogy maximalizáld a hatásukat.
Ne próbáld meg „megvásárolni” a sebességet, az erőt és a teljesítményt jobb kerékpárokkal, kütyükkel, technikával, felszereléssel, cipőkkel és alkatrészekkel, MIELŐTT javítanád a kerékpár kezelését, a kondíciót, az erőt, a regenerálódást, a táplálkozást stb.
Ezen a ponton a többi dolog optimalizálhatja a teljesítményt a marginális nyereség koncepción keresztül, de csak akkor számítanak, ha a maximális nyereség már megvan.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | nov 18, 2024 | Életmód
Hat hét van január elsejéig, a fogadalmak napjáig. Hat hét múlva megtelnek az edzőtermek, a szezonhoz képest tömeg lesz a Margit-szigeten a futókörön, a streamelős edzőplatformok az éves profit jelentős részét bezsebelhetik és aggódhatnak a sávszélesség miatt. Hat hét múlva a lakosság fele fogyni, erősödni, szépülni, gyógyulni akar.
Nem mondom, hogy ne legyél köztük. Fejlődni, javulni, gyógyulni kell, szeretteink miatt szinte kötelező. Felelősséget akkor tudunk másokért vállalni, ha mi magunk nem szorulunk állandó segítségre vagy támogatásra. A kérdés inkább az, hogyan vágj bele vagy hogyan legyél még jobb?
Ha most ezt a hat hetet kihagyod, elmismásolod, mert készülni kell az ünnepekre, rápihennél, most a család a fontos… Akkor egyenes úton haladsz egy januári drasztikus váltás és egy februári visszaesés felé. Tavaszig emészted a kudarcot, majd kapkodva bedőlsz egy hamis igéretnek, legyen az hat hetes beach body program vagy valami kétes hatásfokú fogyasztószer. A másik opció, hogy átgondolod, mi hozhatná a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb előnyt?
Most talán nincs is más dolgod, mint egy dolgon változtatni valamennyit. Kicsit több mozgás, vagy kevesebb cukor? Csökkenteni az alkoholt, cigit, stresszt? Elvégezni valami régóta halogatott, de fontos feladatot? Ezt neked kell tudnod. De ha a következő hetekben elkezdesz tenni – jobban tenni – magadért, akkor az újévi fogadalmad is sikeresebb lesz.
Sikeresebb, mert tettél már egy lépést, ás bezsebeltél egy vagy több győzelmet. Sikeresebb, mert lesz egy valóságpróba mögötted, amikor megtapasztalod, mennyi változást vagy képest egyszerre megtenni és hol van a realitás és a vágy keresztmetszete.
Ez a főpróba ideje, nem csak a karácsonyi-évvégi készülődésé. Közelebb lépni a célhoz, pontosabban meghatározni, kipróbálni magad egy új szerepben. Mert az újévi fogadalom sokszor nem más, mint önmagad vagy az életed újradefiniálása, itt a lehetőség, hogy kipróbáld, milyen lenne az élet, ha olyanná válnál, amivé szeretnél.
Nekem ez a „milliomos-próba”. Hogyan élnék, ha nem kellene dolgoznom, és lenne keret bármire. Ezután megnézem azt, hogy mit tehetek meg ebből már ma, és azt meg is teszem. Egyik ilyen az edzés, a másik az egészségesebb táplálkozás, vagy a küldetésem,. Az gazdagság ugyanis egy nem túl magas anyagi biztonságon túl, nem a pénzről szól, ahogyan ezt Warren Buffet, a világ leggazdagabb embereinek egyike is rendszeresen ismétli.
Képzeld el tehát a milliomos életed, ahol megvalósíthatod az újévi fogadalmad, és keresd meg azokat a részeit, amit ma megtehetsz. Próbáld ki, és meglátod, január 1-je már nem a fogadalomról, hanem az új élet folyamatáról fog szólni.
Hajrá!
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
