Szerző: Halász Arnold | jan 20, 2025 | Lélek
A gondolat, ami sok vitát kivált, és csoporttagok kilépésével járhat… (Ha nem értesz egyet a cikk részével vagy egészével, kérlek kommentben írj:)
A boldogság mindenkit foglalkoztat, de legjobban azokat, akik úgy érzik, valamiért nem vagy nem eléggé része az életüknek. A boldogság ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben, nem csak úgy megtörténik velünk, hanem választásaink eredménye. Választásaink arról, mit fogadunk be, milyen elvárásaink vannak az életről, és hogy az érzelmeinket hogyan kezeljük.
Próbálok rövid lenni, hoigy követhető legyen. Az érzelmek a gondolkodást megelőzik evolúciós értelemben, ősibb agyterületek felelősek értük, és primitívebb élőlényeknél is megjelennek. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a neocortexben, azaz új agyban létrejövő gondolatok feltétlenül jobbak a helyzet megítélésében. Az érzelmek homályosak. A félelem, feszültség nem feltétlenül azonosítja kristálytisztán a veszélyt, csak jelez valamit, amit a gondolkodással tudunk megfejteni, ha sikerül. Veszélyt érzek, stresszben vagyok, de nincs tigris a közelben (amit egyébként a mai agy nem is érzékel annak, hiszen 99,999%, hogy rácsok mögött senyvedő aranyos cicának azonosítjuk, és nem a dzsungelben nézünk vele farkasszemet). A veszély reakciónk viszont homályos, általános. Ugyanaz a kémiai választ adja a tigrisre, mint arra, hogy félünk a kirúgástól, a partnerünk, szüleink reakciójától, vagy hogy „mit fognak gondolni az emberek”, mit történt vagy fog történni velünk.
Ami a közös ezekben a mai világban, hogy ez legritkábban van a jelen miatt, szinte mindig a múltban vagy a jövőben gyökerezik. Ahogy itt írok, süt rám a nap, jól lakottan ülök a meleg szobában, az élet boldog és gondtalan. Ugyanakkor lehetnék görcsben, hogy senki nem fogja olvasni, nem ért vele egyet, elzárják a gázcsapot az oroszok, vagy valaki beszólt a múltban, hogy igényteleb amit csinálok. A boldogtalanságom forrása ekkor nem a jelen élmény, hanem az agyam játéka.
A jelen érdekes dolog.
Az idő rabságában élünk, miközben az időt fel sem tudjuk fogni. Ősi gyakorlatokhoz nyúlunk, hogy megéljük a jelent, miközben nincs másunk igazán. Ami a múltban történt, az akkor jelen volt, és ami a jövőben fog vagy félünk tőle, az akkor a jelen lesz újra. Az idő egy mesterséges börtön ebből a szempontból, amit elfogadhatunk, vagy figyelmen kívül is hagyhatjuk.
Ez is egy választás. Hogy jelen vagyunk (guruk milliói élnek ebből, hogy megtanítják, ami alapvető kellene, hogy legyen). Egy másik választás a boldogság szempontjából, hogy mit engedünk be az agyunkba. Negatív hírek tömege ömlik a médiából, legtöbbször az életünkre teljes mértékben hatástalan dolgokról. Érzelmileg felzaklató tartalmat fogyasztunk, horrortól a drámákig. A másik véglet sem jobb, a toxikus, irreális pozitivitás megmérgezi a realitás érzékünket.
A boldogság egyik titka ugyanis a realitás helyes felmérése. Hogy az élettel kapcsolatos elvárásaink találkozzanak a valósággal. Ha Ferrarival kelsz-fekszel, de minimálbérért nem csinálsz semmit a melóhelyen, nem leszel boldog, a valóság és álom nem tud találkozni. A toxikus pozitivitás szerint csak akarni kell, és minden a miénk lesz, szerelem, gazdagság, béke. A valóság, hogy az eredményt nem tudjuk befolyásolni, akármennyire is akarjuk, de azt, hogy mit teszünk érte most, azt igen. A felelősség a boldogságért a mi kezünkben van, nem a külvilágon múlik.
Ez a teljes felelősségvállalás a saját jólétünkért.
Csak azt tudjuk befolyásolni, ami mi vagyunk, és az eredményt igazából nem. Az érzelmeink jönnek-mennek, ahogy a gondolatok is. A mi felelősségünk, és feladatunk, ha inger ér minket (beszól a társad), és az érzelmet vált ki belőlünk, akkor ezzel tegyünk valamit.
Kezdő szint: igaz-e amit a másik mondott, amit észleltem a világból, ami hatással volt rám, vagy nem igaz, többet, mást láttam bele?
Haladó szint: Ha igaz, tudok-e valamit kezdeni vele? Van-e befolyásom erre a dologra? Ha aggódom a háború miatt, igaz a hír ami felzaklat, tényleg háború van, akkor tudok-e valamit tenni, hogy ne legyen. Ha nem, akkor nem az én dolgom, nem érdemes aggódni miatta, követni napi szinten, mert nem tudom befolyásolni. Koncentrálni kell arra, amit tudok. Én a háborút nem tudom, de hiszek abban, hogy valamikor, valakinek segíteni fog valamelyik gondolatom, így leírom őket és publikálom. Ebben tudok hatást elérni, a klímaváltozást és háború megoldását azokra bízom, akiknek erre hatásuk van (én maximum szavazni vagy tüntetni tudok valami ellen vagy mellett)
Guru szint: Elfogadás. Az érzelmem forrása igaz és nem tudok ellene mit tenni, csak elfogadni, és vinni tovább az életet. A gyász egy ilyen dolog: semmivel nem tudom feltámasztani az elhunytat, de az sem segít, ha 40 évig gyászolom. El kell fogadnom, hogy már nem része az életemnek, hogy hiánya fájdalmat okoz, de az én döntésem, hogy tovább lépek, és esetleg képviselem az álmait, megosztom a gondolatait akármilyen formában, vagy egyszerűen csak elfogadom, hogy nincs és hiányzik.
A boldogság tehát döntések sorozata.
Mit fogadunk be, mit kezdünk az érzelmeinkkel, az idővel. A gondolat maga egy parazita. A hang a fejedben, a múltról, a jövőről nem te vagy. Ez nem egy pszichotikus helyzet, te több vagy, mint a beszédközpont az agyadban, ami gyártja a szavakat, amelyek élősködnek rajtad. Van amikor ezt el kell némítani, figyelni arra ami van, vagy egyszerűen meditálni és kizárni, csendet teremteni magadnak.
A boldogságod forrása te vagy, a felelősség a tiéd. A boldogságom forrása én vagyok, a felelősség az enyém. A boldogságom része, ha tudok segíteni, akár a bloggal, akár személyesen egy olyan éménnyel, mint a hétvégi túra vagy futás, akár privát edzőként vagy mentális trénerként, hogy te is megélhesd azt a mindennapi csendes boldogságot, ami az elmúlt években az életem része lett újra.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | jan 15, 2025 | Edzés
Az elit katonai egységek, az állóképességi sportolók, életmódváltók hasonló elvek mentén lehetnek sikeresek.
Normális esetben a tengerészgyalogosokat számtalan, egyre nehezebb és összetettebb kihivás elé állítják a több éves képzésük alapján, fizikailag és mentálisan is. Nem különböznek a sportolóktól abban, hogy az éles helyzet előtt fokozatos terheléssel növelik a teljesítményüket, és különböző módon szimulálják a rájuk váró megpróbáltatást, ahol már begyakorolt rutinnal, felkészülten tudnak helyt állni.
Nincs ez másképp az életmódváltásban is. Keveseknek működik egy nagy elhatározással a 180 fokos fordulat, és akinél mégis, általában egy traumából, balesetből, betegségből merítenek erőt, sokszor a meglévő függőségüket állítva az új cél elérésének érdekébe.
Nekünk, hétköznapi halandóknak jobb esetben nincsen ilyen erős fegyverünk, csak az idő és kitartás. Hiba lenne azt gondolni, és valahol tiszteletlenség is, hogy azokat az eredményeket, amikért mások éveket küzdenek, mi hetek, hónapok alatt elérjük majd, legyen az formás izomzat, sportteljesítmény vagy testsúly optimalizálás.
Szerény, cél orientált, apró lépésekkel építkező úton tudunk csak tartós eredményt elérni, legyen szó egy életmódváltásról, vagy az általam annyira kedvelt állóképességi sportokról. Megfelelően előkészítve, néha megtapasztalhatunk nagyobb ugrásokat, de a legtöbb változás szinte észrevétlenül lassú, sokszor nem is a felszínen zajlik, hanem mentálisan, vagy sejt, szerv szinten.
A fejlődéshez tervre van szükség, azt rendszeresen elvégezni, mérni, megfigyelni, módosítani, fokozatosan javítani és ellenőrizni. Két fontos gondolat:
Ahol ma tartasz, az nem a tegnap eredménye, hanem hónapok, évek, évtizedek munkája, bármelyik irányról is legyen szó. A változás sem holnapra fog megtörténni.
Nem várhatod, hogy sportolóként egy adott szinten teljesíts, ha azt a szintet nem gyakoroltad, tapasztaltad meg már sokszor előtte – és ez valahol az életmódváltásra is igaz, az új megcélzott szinteket gyakorolni kell, mielőtt elérjük, legyen az fizikai vagy mentális előrelépés.
Mielőtt belebonyolódnál a nagy tervezésbe és óriási változtatásba, lassíts le, és két dologra koncentrálj: mi a megfogalmazott célod valódi motivációja? Azaz miért akarsz pl fogyni: esztétikai, egészségügyi okokból vagy sportteljesítmény miatt? Ez a valódi megértés közelebb visz a sikeres teljesítéshez. Nekem például a súlyvesztés már nem esztétikai kérdés 48 évesen, ellenben a sportban látható teljesítményjavulást eredményez.
A második megfontolandó dolog, hogy mi az az egy lépés, tevékenység, amit már ma el tudsz kezdeni, és várhatóan a legnagyobb hasznot hozza. Fogyókúra esetén ez lehet a táplálkozási napló elkezdése, egyféle mozgás beiktatása a hétköznapokba, vagy az alvás rendbe rakása. Sok út vezet ugyanahhoz a célhoz, érdemes azzal kezdeni, ahol a legjobb a befektetés/nyereség aránya.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | jan 9, 2025 | Lélek
Képzeld el azt a napot, amikor a járás pár lépés után nehezedre esik, és a futás már csak kósza emlék. És képzeld el, hogy még egy bő vagy akár két évtized hátra van az életedből. Minimum. De van akinek ez az élmény már 30-40 éves korában eljön, hogy nem csak hogy futni, edzeni nem tud, hanem már járni is alig.
Talán még nekik sem túl késő változtatni. Tudod, hogy ha ma megteszed azt a napi párezer lépést, esetleg elmész hetente kétszer sportolni, kocogni, akkor mindez sokkal később következik be, vagy akár sosem. Nem leszel kiszolgáltatva a családtagjaidnak, rosszabb esetben a túlterhelt ellátórendszernek évtizedeken keresztül, mert az önellátásod elvesztetted.
Rajtad múlik. Ma nem csak a máért mozogsz, hanem a jövődért is, amiből csak egy van. Akár a nyugdíjmegtakarítás, ez is a kis, rendszeres, hosszútávú befeketetéseken múlik.Egy cukorral kevesebb a kávéba, egy emelettel több lépcsőzés a lift helyett, vagy ha még mobil vagy, minden egyes edzést, melyet az egészséged megenged elvégzel. Tudom, hideg van kint, a szél is fúj esetleg, nem beszélve arról, hogy kijött a Netflixen az új rész és rengeteg Tiktok videó is vár rád.
A mozgás, sport, egészségfenntartás az öngondoskodás és önszeretet része. Akkor is fontos, ha másokat még fontosabbnak tartasz, és úgy érzed tőlük veszed el az időt. Rövidtávon ez igaz is lehet, de a gyereked, párod később értékelni fogja, ha nem kell évtizedekig ellátnia, mert te nem gondoskodtál magadról.
Ne várj holnapig, ha már ma is tehetsz valamit magadért. Sétálj, fuss, végezd el az edzést, törődj magaddal, szeresd magad, és legfőképpen légy büszke az öngondoskodásra, mert ezt a szeretteidért is teszed!
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | dec 8, 2024 | Edzés
Az állóképességi sport és az életmód optimalizálás nagyon hasonló alapelvek mellett működik, és részben kiegészítik egymást. Az is közös bennük, hogy rengeteg eszköz, ötlet megoldás van a „piacon”, ami gyors vagy óriási eredményt igér, és az azt alátámasztó eredmények a legjobb sportolók vagy fitness influenszerek eredményei.
Beültetnél-e egy kezdő sofőrt egy Formula-1-es autóba, azzal az elvárással, hogy így gyorsítsd fel a vezetői képességek elsajátítását? Valahogy így van ez a sportban, életmódváltásban is. A brit Sky kerékpáros csapat által bevezetett marginális nyereségek gyakorlata nagyon népszerű lett a sportolók, önfejlesztők körében. Ez arról szól, hogy minden apró részletre figyelünk, és megpróbáljuk a versenyen elért eredményességet maximalizálni az alvás, táplálkozás, a sporteszközök, regeneráció javításával. Rengeteg pici lépés, ami végül biztosítja az abszolút előnyt a versenyben.
Vegyük észre a csapdát. A Sky a világ egyik legjobb kerékpáros csapata volt, top versenyzőkkel, akik a hasonló képességű versenyzők között akartak pár perc előnyt szerezni egy három hetes körversenyen. A marginális előny az utolsó lépés, amitől sokan akkor várnak eredményt, amikor a verseny még el sem kezdődött. A probléma nem azzal van, ha igyekszünk optimalizálni az apróságokat is, hanem azzal, hogy ez legtöbbször a maximális nyereséget eredményező tevékenység rovására megy.
Az életmód optimalizálás és állóképességi edzés akkor lesz sikeres, ha az fokozatos, rendszeres és fenntartható.
Elsőként azokra a dolgokra kell koncentrálni, amik a legfontosabbak: legyen rendszeres az edzés, fokozatosan növelve a terhelést, ezt támogassa elegendő regeneráció és minőségi táplálkozás.
Legyünk türelmesek, és ne feledjük, hogy a fejlődés, különösen a fenntartható és reális fejlődés időbe telik. A marginális előnyoknek feltétlenül megvan a helyük, és ki lehet és ki is kell használni őket – de csak akkor, ha készen állsz arra, hogy maximalizáld a hatásukat.
Ne próbáld meg „megvásárolni” a sebességet, az erőt és a teljesítményt jobb kerékpárokkal, kütyükkel, technikával, felszereléssel, cipőkkel és alkatrészekkel, MIELŐTT javítanád a kerékpár kezelését, a kondíciót, az erőt, a regenerálódást, a táplálkozást stb.
Ezen a ponton a többi dolog optimalizálhatja a teljesítményt a marginális nyereség koncepción keresztül, de csak akkor számítanak, ha a maximális nyereség már megvan.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
Szerző: Halász Arnold | nov 18, 2024 | Életmód
Hat hét van január elsejéig, a fogadalmak napjáig. Hat hét múlva megtelnek az edzőtermek, a szezonhoz képest tömeg lesz a Margit-szigeten a futókörön, a streamelős edzőplatformok az éves profit jelentős részét bezsebelhetik és aggódhatnak a sávszélesség miatt. Hat hét múlva a lakosság fele fogyni, erősödni, szépülni, gyógyulni akar.
Nem mondom, hogy ne legyél köztük. Fejlődni, javulni, gyógyulni kell, szeretteink miatt szinte kötelező. Felelősséget akkor tudunk másokért vállalni, ha mi magunk nem szorulunk állandó segítségre vagy támogatásra. A kérdés inkább az, hogyan vágj bele vagy hogyan legyél még jobb?
Ha most ezt a hat hetet kihagyod, elmismásolod, mert készülni kell az ünnepekre, rápihennél, most a család a fontos… Akkor egyenes úton haladsz egy januári drasztikus váltás és egy februári visszaesés felé. Tavaszig emészted a kudarcot, majd kapkodva bedőlsz egy hamis igéretnek, legyen az hat hetes beach body program vagy valami kétes hatásfokú fogyasztószer. A másik opció, hogy átgondolod, mi hozhatná a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb előnyt?
Most talán nincs is más dolgod, mint egy dolgon változtatni valamennyit. Kicsit több mozgás, vagy kevesebb cukor? Csökkenteni az alkoholt, cigit, stresszt? Elvégezni valami régóta halogatott, de fontos feladatot? Ezt neked kell tudnod. De ha a következő hetekben elkezdesz tenni – jobban tenni – magadért, akkor az újévi fogadalmad is sikeresebb lesz.
Sikeresebb, mert tettél már egy lépést, ás bezsebeltél egy vagy több győzelmet. Sikeresebb, mert lesz egy valóságpróba mögötted, amikor megtapasztalod, mennyi változást vagy képest egyszerre megtenni és hol van a realitás és a vágy keresztmetszete.
Ez a főpróba ideje, nem csak a karácsonyi-évvégi készülődésé. Közelebb lépni a célhoz, pontosabban meghatározni, kipróbálni magad egy új szerepben. Mert az újévi fogadalom sokszor nem más, mint önmagad vagy az életed újradefiniálása, itt a lehetőség, hogy kipróbáld, milyen lenne az élet, ha olyanná válnál, amivé szeretnél.
Nekem ez a „milliomos-próba”. Hogyan élnék, ha nem kellene dolgoznom, és lenne keret bármire. Ezután megnézem azt, hogy mit tehetek meg ebből már ma, és azt meg is teszem. Egyik ilyen az edzés, a másik az egészségesebb táplálkozás, vagy a küldetésem,. Az gazdagság ugyanis egy nem túl magas anyagi biztonságon túl, nem a pénzről szól, ahogyan ezt Warren Buffet, a világ leggazdagabb embereinek egyike is rendszeresen ismétli.
Képzeld el tehát a milliomos életed, ahol megvalósíthatod az újévi fogadalmad, és keresd meg azokat a részeit, amit ma megtehetsz. Próbáld ki, és meglátod, január 1-je már nem a fogadalomról, hanem az új élet folyamatáról fog szólni.
Hajrá!
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.
