Az óraátállítás közeledtével minden évben érezhetően változik a ritmusunk: rövidülnek a nappalok, gyorsabban sötétedik, a reggelek egyre hűvösebbek. Ez az időszak egyszerre figyelmeztetés és lehetőség. Figyelmeztetés, mert a hideg, fénytelen hónapokban könnyebben gyengül az immunrendszerünk, és lehetőség, mert ilyenkor még mindig adott az alkalom arra, hogy feltöltsük a készleteinket. A természet ilyenkor mutatja meg utoljára az év sokszínűségét, mielőtt a tél komolyabban szorítani kezdene.
Az őszi erdei séta nem luxus, hanem alapvető szükséglet. A mozgás és a friss levegő kéz a kézben járnak, és egy órányi gyaloglás a Pilisben többet tesz a közérzetért, mint bármelyik multivitamin-tabletta. A napfény, még ha gyengébb is, továbbra is segíti a D-vitamin termelődését, ami nélkülözhetetlen a csontok, az izmok és az immunrendszer működéséhez. Ráadásul, aki nyitott szemmel jár, az októberi erdőben még talál csipkebogyót. Ez a gyümölcs nem véletlenül került bele évszázadok óta a falusi háztartások kamrájába: C-vitamin-tartalma kiemelkedő, teának, lekvárnak egyaránt alkalmas. A lényeg, hogy ne forrázzuk, hanem inkább langyos vízben áztassuk, így őrizhető meg benne a legtöbb hatóanyag.
A séta mellett van még egy másik, sokszor alábecsült immunerősítő fegyverünk: a húsleves. A magyar konyha egyik legegyszerűbb, mégis legösszetettebb étele. Azért különleges, mert természetes kollagénforrás. A kollagén a test egyik alapvető építőeleme, a kötőszövetek, az ízületek, a bőr és a csontok stabilitásának záloga. A korral egyre kevesebbet állítunk elő belőle, ezért pótlása létkérdés, főleg, ha valaki aktív, sportol, vagy egyszerűen csak szeretné megőrizni az ízületei egészségét. Kapszulában, porban sokféle kollagént kínálnak, de a valódi, természetes forrás ott van a tányérban: egy lassan, órákig főzött húslevesben.
A húsleves ráadásul nem igényel bonyolult hozzávalókat vagy szakácsművészetet. Csont, hús, zöldség, víz és idő – ennyi kell hozzá. Az alapanyag szinte mindegy: lehet marha, csirke, pulyka, vagy akár vegyesen. Van, aki egyszerű csontból főzi, más inkább hússal gazdagítja, és akad, aki hüvelyesekkel vagy gombával teszi tartalmasabbá. Az én egyik kedvencem a lencsés-zöldséges pulykanyakleves: sűrű, tápláló, könnyen emészthető, mégis hosszú órákig energiát ad. A húsleves lényege a lassúság. Ha a láng éppen csak annyi, hogy ne forrjon, hanem gyöngyözzön, akkor a végére sűrű, kocsonyás állagú léhez jutunk, ami tökéletes étel egy hosszabb túra után.
A gyakorlat oldaláról nézve a húsleves egy igazi „két legyet egy csapásra” megoldás. Reggel felteszed, elmész kirándulni, közben lassan elkészül, és mire hazaérsz, ott vár az asztalon. Nincs vele munka, nincs bonyolult recept, csak idő. És közben megvan az érzés, hogy tettél valamit magadért: a mozgással, a friss levegővel, a napfénnyel és a megfelelő étellel együtt egy komplett immunerősítő programot kap az ember, mindenféle divatos kiegészítő nélkül.
Október végén tehát nem érdemes a sötétedést vagy a hideget siratni. Ki kell használni az utolsó hétvégéket, amikor még különösebb felkészülés nélkül lehet nagyokat sétálni a színes erdőben. Közben érdemes néhány marék csipkebogyót hazavinni, amiből tea vagy lekvár készülhet, este pedig elővenni egy mély tányért, és megenni egy adag lassan főtt húslevest. Ennyi elég ahhoz, hogy erősebbek legyünk a tél előtt.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.