Októberben minden évben elindul a szokásos hullám: tele vannak az óvodák és iskolák köhögő, náthás gyerekekkel, és az idősek között is gyakrabban fordul elő megfázás vagy tüdőgyulladás. Ennek egyszerű oka van. Ahogy hűl az idő, mindenki több időt tölt zárt térben, közelebb egymáshoz, a vírusok pedig gyorsabban terjednek. A kevesebb napfény miatt a D-vitamin szintünk is lecsökken, ami gyengíti az immunrendszert. A hideg, nyirkos levegő kiszárítja a nyálkahártyát, így könnyebb dolguk van a kórokozóknak.
A kérdés az, hogy mit tudunk mi magunk tenni, hogy elkerüljük a bajt, és mikor kell már orvost hívni.
Amit mindenki megtehet
Nem bonyolult dolgokról van szó. A rendszeres kézmosás, a papírzsebkendő használata és a közös eszközök (kilincs, telefon, számítógép) tisztán tartása sok fertőzést megelőzhet. Ugyanilyen fontos a szellőztetés: napi néhány perc kereszthuzat többet ér, mint a bezárt, fülledt szoba.
A mozgás szintén kulcs. Nem sportteljesítmény kell, hanem napi fél óra séta a friss levegőn. Idősebb korban is érdemes kijárni, mert a kinti levegő és a természetes fény támogatja a szervezet védekezését. A túl sok ülés és bezártság csak növeli a betegségek esélyét.
Mit együnk, igyunk ősszel?
A szezonális alapanyagok éppen azt adják, amire szükségünk van. Az alma, a körte, a sütőtök és a dió vitaminokat, rostokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. A hagyma és a fokhagyma természetes fertőtlenítő, a savanyú káposzta pedig klasszikus C-vitamin-forrás.
A meleg folyadékok védik a nyálkahártyát, így érdemes naponta több teát inni. A csipkebogyó tea az egyik legjobb immunerősítő, de csak akkor, ha nem forrázzuk le, hanem langyos vízben áztatjuk, így a C-vitamin nagy része megmarad. A húsleves külön kategória: kollagént és ásványi anyagokat ad, könnyen emészthető, és valóban feltölti a szervezetet.
A bélflóra egészsége is számít, hiszen az immunrendszer nagy része itt működik. Érdemes hetente többször joghurtot, kefirt vagy erjesztett zöldséget enni. Ezek nem divathóbortok, hanem egyszerű, régi megoldások.
Mi kezelhető otthon?
Enyhébb tünetekkel nem kell azonnal orvoshoz rohanni. A sima nátha, torokkaparás, hőemelkedés kezelhető pihenéssel, folyadékkal és teával. Ha köhögünk, de egyébként jól vagyunk, akkor a méz, a kakukkfű vagy a hárs tea segíthet. Egy kisebb láz is hasznos lehet, mert a szervezet így védekezik – ilyenkor a legfontosabb a sok folyadék és a nyugalom.
Mikor kell orvost hívni?
Van néhány egyértelmű jel, amit nem szabad félvállról venni. Ha a láz 39 fok fölé emelkedik, és nem csillapítható, ha a köhögés erős és hetekig elhúzódik, vagy ha fulladás, mellkasi fájdalom, nehézlégzés jelentkezik, akkor azonnal orvosi vizsgálat szükséges.
Időseknél különösen figyelni kell az apró változásokra is. Az étvágytalanság, a zavartság, a szokatlan gyengeség mind lehet komoly betegség előjele. Gyerekeknél a kiszáradás veszélyes: ha aluszékonyak, keveset pisilnek, vagy teljesen száraz a szájuk, akkor azonnal lépni kell.
Mit érdemes idősebb korban külön figyelembe venni?
Az oltások ilyenkor sokat számítanak. Az influenza elleni védőoltás minden évben javasolt, és a pneumococcus elleni oltás is hasznos, mert a tüdőgyulladás idős korban komoly kockázat. Az is fontos, hogy idősebbek rendszeresen igyanak, mert hajlamosak elfelejteni, pedig a kiszáradás önmagában is gyengíti a szervezetet. A túlmelegített szobák sem tesznek jót, a száraz levegőben könnyebben terjednek a kórokozók. Egy rövid séta, egy kis friss levegő minden nap sokat számít.
Az ősz tehát nem a betegségek évszaka kell, hogy legyen. A mindennapi szokásokkal rengeteget tehetünk a megelőzésért. Nem a csodaszerek segítenek, hanem a józan ész: rendszeres mozgás, szezonális ételek, elegendő folyadék, pihenés, és az, hogy időben felismerjük, mikor kell orvoshoz fordulni.
Ez a bejegyzés az Arnold Method szemlélet része. Tudj meg többet: Arnold Method.