A csokoládé gazdag története és előnyei
A mai bolti csokoládé nem is különbözhetne jobban a hagyományos kakaótól, amelyet eredetileg használtak.
Valójában a csokoládé története nem édes élvezetként kezdődött, hanem keserű, szent ital formájában, amelyet kizárólag a férfi harcosok és papok számára tartottak fenn; kulturális és spirituális szertartások során felajánlásként; sőt, még fizetőeszközként is használták.
A civilizáció csokoládéval való szerelmi kapcsolata a nyers kakaóbabokkal kezdődött, a Theobroma cacao (görögül „az istenek eledele”), egy Amerikában őshonos trópusi örökzöld fa magjaival.
A szakértők nem teljesen biztosak abban, hogy mikor „találták fel” a csokoládét, de első felhasználását az ősi olmékokhoz (i. e. 1500) – a legkorábbi ismert jelentős mezoamerikai civilizációhoz – kötik, akik szertartási italként fogyasztották a darált kakaót. A kakaóőrület a maja és azték civilizációkban tovább erősödött, akik lényegében „isteni ajándékként” imádták, és a kakaóbabot még fizetőeszközként is használták.
Más szóval, az ősi csokoládé alapvetően olyan jó volt, mint az arany.
Érdekes, hogy az aztékoknál a kakaót csak felnőtt férfiak fogyasztották – papok, kormányzati tisztviselők, katonatisztek, kiváló harcosok és alkalmanként az áldozatok. Ennek oka, hogy az aztékok a kakaót erős, bódító hatású ételnek tartották, ezért nők és gyerekek számára nem volt alkalmas.
Az azték uralkodó, Montezuma II. állítólag naponta több liter csokoládét fogyasztott „energiáért és afrodiziákumként” (ezt az előnyét a modern tudomány valóban alátámasztotta, de erre mindjárt rátérek).
Az ősi csokoládé szelektív felhasználása nem is állhatna távolabb attól, ahogyan manapság fogyasztják, amikor gyakran szív alakú dobozok formájában ajándékozzák a szerelmeseknek, és akarva-akaratlanul beleteszik a gyerekek halloweeni vödrétől kezdve a karácsonyi harisnyákig, húsvéti kosarakig és így tovább.
Amikor a kakaó az 1500-as évek körül eljutott Spanyolországba, a csokimánia futótűzként terjedt el egész Európában.
Az európaiak azonban inkább nádcukorral, fahéjjal és más fűszerekkel édesítették a kakaós italokat – így jött létre a mai, cukros-édes „forró csokoládé” kezdeti változata.
A csokoládét továbbra is gyógyító ételként tisztelték. A 16-20. századi európai és spanyol kéziratok több mint száz gyógyászati felhasználási módot tártak fel a kakaó számára. A csokoládénak mint gyógyszernek három fő történelmi felhasználási módja volt:
- Segített a lefogyott betegeknek a súlygyarapodásban;
- Az apatikus, kimerült vagy erőtlen betegek idegrendszerének serkentésére;
- És az emésztés és a kiválasztás javítása, a vesék serkentése és a bélműködés javítása.
- A csokoládét más gyógyszerek és bioaktív vegyületek hordozójaként is használták, hogy ízletesebbé és könnyebben fogyaszthatóvá tegyék azokat, különösen a gyermekek számára.
1641-ben a csokoládé megérkezett az amerikai partokra. Gyorsan háztartási alapanyaggá és fő importcikké vált 1773-ra – még azelőtt, hogy Amerika hivatalosan is országgá vált volna!
Azonban sok olyan élelmiszerhez vagy vegyülethez hasonlóan, amelyeket történelmileg egészben, természetes formában fogyasztottak (mint például a rágógumi), a kakaó iránti világszintű kereslet növekedésével a feldolgozási módszereket is feltalálták, hogy könnyebbé és olcsóbbá tegyék az előállítását. Így a minimálisan feldolgozott kakaóitalokból gyorsan iparosított, édesített tejcsokoládé tábla lett.
A kakaóbabból kakaópor lett, amikor egy holland vegyész felfedezte, hogyan lehet a kakaóbabot lúgos sókkal kezelni, hogy por álljon elő belőle (más néven holland kakaó). A csokoládéitalokból csokoládészelet lett, amikor 1847-ben brit csokoládégyárosok felfedezték, hogyan lehet a csokoládé zsiradékát és szilárd anyagát szétválasztani, és cukorból, csokoládélikőrből és kakaóvajból készült pasztát készítettek.
A Nestle, napjaink egyik legnagyobb csokoládé tömeggyártója akkor indult, amikor Henri Nestle és Daniel Peter elkezdte tömegesen gyártani a csokoládészeleteket tej hozzáadásával, ami még édesebbé és krémesebbé tette őket. Néhány évvel később Rudolf Lindt svájci csokoládékészítő megtalálta a módját annak, hogy a csokoládét lágyabbá és könnyebben keverhetővé tegye – később pedig kifejlesztette a csokoládétrüffelt.
Gyorsan eljutottunk napjainkba, ahol az élelmiszerboltok polcain található csokoládék nagy része erősen feldolgozott, cukorral, tejjel és tartósítószerekkel elfajzott, és őszintén szólva, nagyon kevés csokoládét tartalmaz.
És így jutott el a civilizáció az ősi, gyógyhatású nyers kakaóitaloktól a cukorral teli, cukorbetegséget okozó csokoládészeletekig, amelyek ma az élelmiszerboltok pénztáraiban sorakoznak.
De ne félj, ha csokoládéimádó vagy (és ki nem az?). Nincs minden veszve. Mint említettem, manapság egyre több cég fejleszt ki olyan csokoládét, amely közelebb áll ahhoz, amit az őseink élveztek.
A csokoládé 4 nagy egészségügyi előnye
Az elmúlt évtizedekben a tudósok elkezdték kibogozni, amit az őseink egykor megértettek a csokoládéval kapcsolatban.
A csokoládé nem csak étel, hanem gyógyszer is.
A csokoládéval kapcsolatos egyre több kutatás azt mutatja, hogy:
- Csökkenti a vérnyomást
- Támogatja az egészséges koleszterinszintet
- Csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- Javítja az érrendszer egészségét a véráramlás fokozásával.
- Javítja az inzulinérzékenységet és a glükóz-anyagcserét.
- Megelőzi a bőr ráncosodását és véd az UV-károsodástól
- Fokozza a kognitív funkciókat és neuroprotektív hatást fejt ki
- Elősegíti a veleszületett és szerzett immunitásban részt vevő immunsejtekre gyakorolt szabályozó hatásokat.
- És még sok minden más…
Mi az, ami a csokoládéban olyan átkozottul jót tesz neked?
Kiderült, hogy a csokoládéban négy fő anyag van, amelyek számos egészségügyi előnyt biztosítanak: antioxidánsok, zsírsavak, ásványi anyagok és pszichoaktív vegyületek.
1. Antioxidánsok
A csokoládé számos egészségügyi előnye a magas antioxidáns- és polifenol-tartalmából (növényekben található vegyületek) származik, többek között a következőkből:
- Flavanolok, a flavanoidok egy alcsoportja, amelyek a növényekben természetesen előforduló, egészséget elősegítő vegyületek.
- Procianidinek, a flavonoidok egy másik alosztálya, amelyek védhetik a szívet és a szív- és érrendszert.
- Antocianinok, vízben oldódó színes növényi pigmentek, amelyek erős antioxidáns hatással rendelkeznek.
Ezek a vegyületek közismerten számos egészségügyi előnnyel rendelkeznek, többek között csökkentik a gyulladást, támogatják az egészséges idegműködést, fokozzák az agy egészségét és a hangulatot, sőt, az öregedésgátló szirtuinok (az anyagcsere szabályozásában részt vevő jelzőfehérjék családja) aktiválásán keresztül még a hosszú élettartamot is fokozzák.
A csokoládéban található flavanolok a nitrogén-oxid (NO) termelést is felszabályozhatják. Az NO egy alapvető értágító, amely lehetővé teszi a vér, a tápanyagok és az oxigén áramlását az egész szervezetben. A NO fokozására irányuló stratégiák – például a több csokoládé fogyasztása – többek között segíthetnek a vérnyomás csökkentésében, a szív- és érrendszeri egészség javításában és a jobb szexuális működés elősegítésében.
2. Ásványi anyagok
Az Egyesült Államokban 3 emberből 1 legalább 10 ásványi anyagból hiányt szenved: kálium, mangán, magnézium, kalcium, cink, vas, réz, szelén, króm, molibdén és bór.
Ezek az ásványi anyaghiányok növelik a krónikus betegségek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát.
Az étcsokoládé fogyasztásának növelése egy módja lehet annak, hogy biztosítsuk az ásványi anyagokkal való ellátottságunkat. Ha például 100 gramm 70-85%-os étcsokoládét fogyasztanál (amit valószínűleg nem kellene gyakran tenned, mivel ez körülbelül 3x akkora adag, mint egy normál adag), az kb:
67% RDA vas
58% RDA magnézium
89% RDA réz
98% RDA mangán
Elég lenyűgöző, igaz? Ez az én ásványi anyag multivitaminom.
3. Zsírsavak
A csokoládé zsírösszetevője az egyszeresen telítetlen (olajsav) és telített zsírsavak (palmitin- és sztearinsav) egészséges keverékét biztosítja.
Így van… kakaóvaj.
Az olajsav ugyanaz az omega-9-es egyszeresen telítetlen zsír, amely az olívaolajnak számos szívbarát tulajdonságát adja. Elősegíti a sejtmembránok folyékonyságát, támogatja az ásványi anyagok szállítását, és számos fontos hormont és metabolitot szintetizál.
A telített zsírokat ezzel szemben továbbra is démonizálják, mint a szív- és érrendszeri betegségekhez hozzájáruló tényezőt. Azonban kezd fény derülni arra, hogy aa telített zsír nem a főgonosz, és nem is a szívbetegségek kizárólagos oka, ahogyan azt eddig ábrázolták.
Valójában a nagy mennyiségű hagyományos kakaót (nem pedig erősen feldolgozott, cukrozott csokoládét) fogyasztó népességen végzett tanulmányok szerint általában jobb a szív- és érrendszeri egészségük, mint azoknak, akik nem fogyasztanak.
Az egyik ilyen példa a panamai kuna indiánok megfigyeléses vizsgálata, akik átlagosan napi 30 uncia kakaót fogyasztanak. A szárazföldi panamaiakkal összehasonlítva a magas vérnyomás előfordulása a Kuna-szigetlakók körében nagyon alacsony (2,2%), csakúgy, mint a cukorbetegség, a szívinfarktus, a stroke és a rákos megbetegedések aránya. A városi területekre vándorolt és sokkal kevesebb kakaót, vagy kakaót egyáltalán nem fogyasztó kunák körében azonban a magas vérnyomás aránya sokkal magasabb (10,7-45%).
Ezért a kutatók feltételezték, hogy a hagyományos kakaó magas fogyasztása – annak ellenére, hogy telített zsírokat tartalmaz – részben felelős lehet a szív- és érrendszeri betegségek alacsony előfordulási gyakoriságáért a Kuna-szigetlakók körében.
4. Pszichoaktív vegyületek
Gondolkodtál már azon, hogy miért olyan rohadt nehéz ellenállni a csokoládénak? Vagy miért lehetetlen a legjobb szándék ellenére is csak egy vacak kockára korlátozni magad?
Nos, nem csak azért, mert olyan finom az íze.
A tiszta, gyermeki, egyedülálló élvezet, amit a csokoládéba merülve tapasztalsz, részben az agyadban lejátszódó „pszichoaktív hatásoknak” köszönhető, amelyeket több, a természetben előforduló vegyület egyedülálló kombinációja vált ki.
A csokoládé szó szerint a tudatmódosító anyagok gyógyszerkönyve. Néhány a legjelentősebbek közül:
- Endokannabinoidok, mint például az anandamid, amelyet gyakran „boldogságmolekulának” is neveznek.
- Terpének, köztük a mircén, a linalool és az ocimen, amelyek nyugtató és hangulatjavító hatással rendelkeznek.
- Xantinok, mint a teobromin és a koffein, enyhe stimulánsok, amelyek javíthatják a véráramlást és a kognitív funkciókat.
- Triptofán, egy esszenciális aminosav, amely növelheti a szerotoninszintet.
Amint láthatod, a csokoládé része lehet – és vitathatatlanul része is kell – az egészséges táplálkozásnak. Magas antioxidáns-tartalma, ásványi anyagai, zsírsavai és jó közérzetet keltő vegyületei miatt nem meglepő, hogy évezredek óta tisztelt élelmiszer és gyógymód.
Azonban nincs meglepetés – az, hogy a csokoládé „jót tesz-e neked”, nagyban függ a minőségtől és a csokoládé típusától, amelyet fogyasztasz.
Mitől lesz a csokoládé „egészséges”
Egyértelmű: a csokoládé nagyon-nagyon jót tesz az embernek – feltéve, hogy jól megválogatja, milyen fajtát eszik.
A kakaó/kakaótartalom mellett egy másik tényezőt is figyelembe kell vennie, amikor a csokoládé egészségességét értékeled – a cukrot és a mesterséges édesítőszereket, valamint a forrást. A következőket kell tudnod:
1. Kakaó/kakaótartalom
A kakaótartalom a kakaószármazékok (kakaólikőr, kakaóvaj és kakaópor) mennyiségét mutatja meg más összetevőkhöz, például cukorhoz, tejhez vagy tartósítószerekhez viszonyítva. Azt is leírja, hogy mennyire „sötét” a csokoládé. A 100%-os étcsokoládé azt jelenti, hogy szó szerint csak kakaóból áll, míg az 50%-os csokoládé félig kakaó, félig más anyag.
Általában minél sötétebb a csokoládé, annál magasabb az antioxidánsok szintje. Sőt, a Nutrition Journal 2010-es cikke szerint a csokoládé antioxidáns-tartalma akár 10x is változhat!
24-30% kakaó: 1,8 mmol/100 g antioxidánsok
40-65% kakaó: 7,2 mmol/100 g antioxidánsok
70-99% kakaó: 10,9 mmol/100 g antioxidánsok
A sötétebb csokoládé magasabb ásványi anyagokban, például magnéziumban, szelénben és cinkben is gazdagabb. Ezen okok miatt, valamint azért, mert a sötétebb csokoládéban kevesebb a cukor, én inkább a 70%-os és a feletti csokoládét választom.
2. Cukor és mesterséges édesítőszerek
Hacsak a csokoládéd nem 100% kakaóból készült (ami tiszteletreméltó, de kissé mazochista is), akkor nagy valószínűséggel valamilyen édesítőszert is tartalmazni fog.
Az, hogy mennyit és milyen édesítőszert használnak, egy másik tényező, hogy milyen hatással van az egészségedre. Íme néhány általános iránymutatás, amely segít eligazodni a gyakran használt édesítőszerek között:
Kerüld:
- Mesterséges édesítőszerek: Szacharin, aszpartám, szukralóz, neotám, aceszulfám-K.
- Kukoricaszirup, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup.
Fogyaszd mértékkel:
- Organikus nádcukor
- Tápióka szirup
- Agave szirup
- Cukoralkoholok: eritritol, xilit, szorbit, mannit, maltit*.
*Kerüld, ha ezek emésztési zavarokat (gázok, puffadás stb.) okoznak.
A legegészségesebb választás:
- Stevia
- Datolya
- Allulóz
- Kókuszcukor
- Monk gyümölcs kivonat
Én személy szerint általában a néhány gramm természetes cukrot tartalmazó, például nádcukorból származó élelmiszereket választom azok helyett, amelyeken „nulla cukor” szerepel, de ehelyett mesterséges édesítőszerekkel vagy cukoralkoholokkal vannak tele – mivel úgy gondolom, hogy a természetes cukor biológiailag megfelelőbb választás.
Egéssséges, teljes élet elérése a célom, és ebben segíthetek neked is!
Képek: Pexels.com
